vasárnap

F.A.C.E 1

F. A. C. E.
 Fuck  Ashers  Coarsely  Equation

Hurt/Comfort * RPS * DT * Incest * NSFW * NC-17 * Zene

Meglepi! Eddig semmit nem mondtam erről a sorozatról, úgyhogy ez így a semmiből jöhetett, de nyugi, csak pár részecske lesz. Egy igen fura fikció az Asherekről, szóval nem is igazán a Beatlesre van kiéleződve, de azért remélem tetszeni fog! 

Kellemes olvasást!


1


Jane már megint fuldoklik Paul kedves szavaitól. Ezt még most sem tudja elrejteni. A szapora légzését a beatle rögtön meglátja, és már meg is bánta, hogy kimondta őket. A mosolya elhervad, mint az a százával mérhető virág, amit eddig Jane-nek küldött.
 - Nyugi, nem kell mindent komolyan venni! Csak vicc volt – próbálja lovagiasan menteni a helyzetet, sikertelenül. Még egy mosolyt sem váltott ki, csak azt a rohadt idegesítő szuszogást. Az volt a legrosszabb, az összes tulajdonsága közül. Ilyenkor mindig résznyire nyitotta a száját, mert az orrán már nem kapott levegőt.
 - Ilyenekkel nem viccelődhetsz mellettem! – vörösödik el a lány egy kicsit, mintha a haja nem lenne elég. Hosszú, egyenes, narancssárga fürtök, amiket Paul mégsem tud utálni, mert valaki másra emlékezteti. Arra a bizonyos valakire, aki miatt el kell viselnie Jane-t. El is kezd a lány hajával játszani. Imádja az ujja köré csavargatni, tekergetni.
 - Talán jobban örülnél, ha komolyan mondtam volna? – kérdezi kacéran. Ezt is szereti csinálni, zavarba hozni.
 - Ha akarsz valamit, mond ki egyenesen! – vág vissza Jane komolyan, mire Paul elvigyorodik. Nevetteti a tény, hogy a lány azt hiszi, halálosan szerelmes belé. Mekkorát téved…
 - Na, te is szórakozhatsz néha egy kicsit – mosolyog kéjesen, majd a kerek ajkait Jane nyakához érinti finoman. Lassan apró csókokat nyom a lány bőrőre, míg az egyre jobban kezd szuszogni. Ilyenkor a beatle legszívesebben ráordítana, majd gyorsan letépné a ruháját. Úgy minden sokkal könnyebb lenne.
 - Ne itt! – húzza el magát Miss Asher. Paul a háta mögött mindig így szólítja, de most csak egy nagyot sóhajt.
 - Ahogy akarod – dünnyögi, majd rágyújt egy cigire, miközben feláll. Hihetetlen, hogy ez a beképzelt tyúk azt hiszi, annyival képes beérni, amit vele csinál. Tényleg nagyon naiv.
Egyszerre Jane is felegyenesedik, és elindulnak az épület felé. Amikor egymás mellett sétálnak, még csak jelét sem mutatják, hogy ők egy pár. Paul semmi pénzért nem akarná végig a lány tömény rózsaillatú kölnijét szagolni, és az úri hölgy is irtózik a cigi füstjétől. Természetes, hogy egy fél méter távolság van köztük.
 - Mondtam már, hogy isteni az illatod ma? – jegyzi meg nyájasan, miközben az ellenkezőjére gondol. Miss Asher erre megint csak megrándul, és annyit nyög ki:
 - Hagyjál már a butaságaiddal! – A basszusgitáros megint elvigyorodik. Kifejezetten röhejes, ahogy Jane újra és újra visszautasító vele, mikor legbelül mindennél jobban döglik érte. Ennek az egyetlen szépséghibája, hogy holnap kétszer ilyen töményen szagolhatja azt a rohadt rózsa illatot. Kezdi bánni, hogy szórakozik a lánnyal. Inkább csak szívja tovább a cigit, és az Asher-udvarban gyönyörködik. Ha mást nem is, ezt tényleg szereti ezen a helyen. Sétálni a bimbózó sövények illatozó virágai között. Csodálatos, ahogy egymást körbeölelik a növények, így megalkotva kert édes hangulatának orgiáját. Paul vesz egy mély levegőt, és finoman kifújja azt. Isteni. Megrészegülve az érzéstől egyszerre Jane-hez lép, és szó nélkül megcsókolja. Mindkét kezével a lány nyakát szorítja, míg a csípőjét előre tolja, így Miss Asher kénytelen belékapaszkodni. Próbál ugyan ellenkezni, de hamar feladja. Belátja, hogy felesleges. Azt gondolja, hogy Paul már nem tud parancsolni magának, annyira kívánja. Tényleg nagyon naiv. Sejtelme sincs arról, hogy a beatle csak kötelességből, vagy éppen részegségből teszi ezt.
 - Várj már! – tolja el kicsit magától a lány. – Most akarod? Itt?
 - Ha egy férfi megcsókol egy lányt, általában azt akarja – vágja rá Paul, mihelyst eldobja a cigijét. Erre Jane nagyon zabos tud néha lenni, de most nem mond rá semmit. Inkább csak áll egyhelyben, várva, a beatle mikor húzza magával a házba. Persze, ő már csak azért sem teszi. – Ha nem akarod, nem kell. – dünnyögi. Tudja, hogy Jane magától sosem mondaná ki, hogy le akar vele feküdni.
Paul játékával csak egyetlen baj van. Az, hogy a lány egyre jobban kezd ténylegesen belészeretni. Ezért is járja át némiképpen a basszusgitárost mélyen a bűntudat, amiért szórakozik vele. Mégsem tudja abbahagyni. Elég ránéznie Jane öntelt, gőgös arcára, és le akarja taszítani a trónról. Annak a képzelt királyságnak a tetejéről, amit ő maga képzelt el. Ezt az álomképet foszlathatná szét Paul egyetlen mondattal, ha akarná. De nem teszi. Miért is tenné?
 - Inkább csak menjünk be, oké? – folytatja a beatle. – Már kezd sötétedni. – A lány bólint, mire szétválnak, és lassan besétálnak. Felesleges lenne a dolgot túlragozni. Szó nélkül, mereven mennek be az üres házba, majd fel a hálóba.
Ma kivételesen senki sincs az egész lakásban, mert az idősebb Asher-pár elutazott egy hétre a még idősebb Asher-párhoz. Petert és Jane-t itt hagyták, hogy dolgozhassanak, és a leendő, legfiatalabb Asher-párnak is járt már egy kis magány.
Paul már hónapok óta mindig ebben a házban lebzselt, ha éppen nem volt semmi dolga. Jane-nel ők voltak Anglia „álompárja”, tekintve, hogy Paul beatle, a lány meg színésznő volt. De akármennyire sugallta mindenki a basszusgitáros felé, esze ágában sem volt megkérni Jane kezét.
Ilyenkor sem csinált igazán semmit, sőt a nyilvánosság előtt sem. Nem fogta a kezét, karolta át, vagy csókolta meg. Aki ismerte Pault tudta, hogy cseppet sem szerelmes. Jane nem ismerte.
Ő születésétől fogva távolságtartó típus volt, aki nem is vágyott ilyen formaságokra. Talán ezért nem is zavarta különösebben. Inkább csak bízott abban, hogy a basszusgitáros ilyenek nélkül is tudja szeretni, miközben ő egyre bizonytalanabb lett önmagában. Paul jelenléte minden gondolatát elterelte, és felforgatta. Nem is beszélve a szuszogásáról.
 - Gondolom ma is lusta vagy – jelenti ki Jane gúnyosan, mint mindig. Eközben a beatle csak lomhán az ágyra veti magát. Már vakon is könnyedén odatalálna. A sima, festett ajtón belépve, átlépve az indokolatlanul magas küszöbön, rá az érdes, kemény szőnyegre, majd előre a fakeretes franciaágyig. Ez az út könnyedén megtehető, főleg, hogy a végén a puha, levendula illatú ágynemű várja. Most is csak ott fekszik, míg Jane zuhanyozik. A víz csobogása alig hallatszódik át a vastag falakon, ezért Paul kissé egyedül érzi magát. Akármennyire ellenkezik a lány jelenléte ellen, végül mindig ebben a puha, bronzbarna ágyban köt ki. Megsajnálja Jane-t, amíg ketten vannak, aztán minden megváltozik…
 - Mi a francért vagyok már megint itt, mikor Peter nem is biztos, hogy haza jön? – mormolja magának, miközben hason fekve tehénkedik. A párnáját erősen magához szorítja, amin még alig érződik Jane idegesítő rózsa illata, ami perceken belül el fogja lepni az egész szobát. Igen, Paul már tényleg megbánta, hogy megdicsérte, még ha szarkasztikusan is.
Ledobja a cipőjét a lábáról, majd az ingjét is lehámozza magáról. A fene sem akarná, hogy Jane fürdés közben őt is bekenje azzal a hülye rózsás izével, ezért inkább csak ennyit tesz tisztálkodásképpen.
Egyszerre lépteket hall a folyosóról; a lány közeleg. Kivételesen nem a papucsának éles csattogása üti meg a fülét, hanem finom, könnyed léptek. Belépt az ajtón, és becsukja az ajtót. Leül a tükör elé, majd fésülködni kezd.
 - Alszol? – kérdezi lágy hangon.
 - Még nem – dünnyögi Paul, majd lassan a hasára fordul. Ránéz Jane-re, aki most valamiért más. Nem viseli a rózsaszín hálóruháját, csupán egy apró csipkemelltartót és egy harisnyatartót, a hozzá tartozó harisnyával, ami alatt parányi bugyi feszült csak.
A beatle halkan elneveti magát, de gyorsan az arcára húzta a párnáját. A lány eddig ilyet még sosem csinált, sőt, még hasonlót sem. Paul akármennyire is próbálja minél távolabb tartani magától a tényt, hogy Jane szerelmes belé, most mégis kénytelen felfogni. Egyszerűen nincs szíve ezek után mellőzni. Muszáj, muszáj azt tennie, amit Jane szeretne. Meg kell játszania magát, mintha érezne iránta valamit. Nem tehet mást.
 - Csinos darab – dünnyögi végül.
 - Azt veszek fel, amit akarok! – vág vissza sértődött hangon, miközben felpattan. Lekapcsolja a lámpát, és befekszik az ágyba, hátat fordítva Paulnak.
 - Akkor sokszor akard ezt. – A lány már megint elkezd szuszogni. A sötétben nem látszódik, de az arca is rég elpirult. Persze nem válaszol semmit, csak mocorog a takaró alatt.
Paul egyszerre kiegyenesedik, és feláll. Szinte hallani lehet, ahogy a lány remeg, amitől az ágy is recseg. A beatle oldalra hajolva felkapcsolja az éjjeli szekrényen lévő lámpát, ami egy narancssárga színt ad a szobának. Átsétál Jane oldalára, és hirtelen ledobja a takarót az ágyról. A lány csak összehúzza magát, míg a szemét is lehunyja. Paul fölé térdel, majd megragadja a karjait, így szétfeszítve.
 - Hé! – mondja Jane, még mindig csukott szemekkel, és elpirult arccal. – Hagyjál! Most nem akarom! – próbál ellenkezni, mire a basszusgitáros szorosan fölé hajol.
 - Na, persze. Ezért vettél fel ilyen rucit, mi? – súgja oda neki, majd egy hosszú csókot nyom a nyakára. Erre Jane elengedi magát. Már nem ellenkezik. Hagyja, hogy Paul leszabja róla azt a kis bugyit, amit két órán át válogatott a hülye újságból, mire megtalálta. Megvárja, míg a beatle lehúzza a nadrágját, majd átkulcsolja a derekát a combjaival. Erősen magához szorítja, míg Paul még mindig leszorítja a kezeit.
Sosem volt vele túl romantikus, de Jane inkább csak örömet akart neki okozni azzal, hogy hagyja magát.  - Legalábbis ezzel magyarázta. - A folyamatos visszautasítások tengerében jelezni akarta, hogy igenis szereti. Ezt hitte. Eközben Paul csak együttérzésből feküdt le vele. Már amennyire ezt megtette. Igazság szerint, csak megvárta, míg a lány a végére ér, és már be is fejezte. Ilyenkor Jane magához szorította, és reggelig el sem engedte. Ez kimondottan Paul agyára ment. Nem elég, hogy kielégítette Miss Asher vágyait, még tűrnie is kellet, hogy az szorongassa. Nem is beszélve arról az őrjítően büdös, tömény rózsaillatról.
Ez így is történt volna, ha egyszerre nem hallottak volna egy hatalmas csattanást a bejárati ajtóból, egy ordítás kíséretében.
 - Megjöttem!





Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

BTemplates.com

Üzemeltető: Blogger.

Labels